:: Fõ Városok - Perui Nagykövetség ::

FŐ VÁROSOK

LIMA, A KIRÁLYOK VÁROSA

Lima, a királyok, és alkirályok, városa mindig is a kultúra oázisa és a fényuzés központja volt Dél-Amerikában. Megalapításától kezdve csupán néhány évtizedre volt szükség ahhoz, hogy, Mexikóhoz hasonlóan, az Új Világ egyik legfontosabb metropoliszává váljon. Reneszánsz és barokk templomok, csodálatos épületek és paloták, egyetemek, püspöki rezidenciák és intenzív kulturális élet jellemezték ezt a várost már a XVII. század kezdetétol, amikor még csak 25. 000 lakosa volt. A Rímac folyó régi völgyét (jelentése beszédes) a prekolumbián idokben egy félnomád indián törzs lakta. Ez volt az a hely, ahol 1535. Január 18.-án Francisco Pizarro megalapította Limát, elonyös stratégiai elhelyezkedése miatt. Az új város hamarosan az alkirályság hatalmi és gazdasági központjává, és így Amerika legjelentosebb városává vált. A XVIII. században, nagyrészt az Ezüst Folyó Alkirályság megalapításának köszönhetoen, amely átvette a Felso Peruban (ma Bolívia) található nemesfém bányák irányítását, Lima hanyatlásnak indult. A politikai és gazdasági instabilitás végét az 1821-es f

üggetlen köztársaság kikiáltása jelentette. Ettol kezdve a város újra a kontinens egyik legjelentosebb állomásává vált. A negyvenes évek vége felé eros migráció indult meg a falvakból a fováros felé, ami Limát multikulturális metropolisszá tette. Ma már itt él az ország lakosságának 25 %-a, és itt összpontosul az ipar és a gazdaság 2/3-a. Lima csaknem 500 éves fennállása óta a sokszínuség szinonimájává vált. A "kulturális fellegvár" címet számtalan múzeumának (Antropológiai és Régészeti Múzeum, Arany Múzeum stb.), muvészeti galériájának, magas színvonalú kulturális kiállításának, régészeti és természeti kincsének köszönheti. Mindezek miatt része a Világörökségnek.

AZ ESŐERDŐK LENYÛGÖZŐ VILÁGA

Peru területének legnagyobb részét (58, 8 %) esoerdo borítja. Ez a trópusi esok által áztatott terület az Andok hegyláncaitól az ország keleti határaiig (Ecuador, Kolumbia, Brazília, Bolívia) húzódik. Kétfajta esoerdot különböztetünk meg: magas esoerdot és alacsony esoerdot, a tengerszint feletti magasságtól függoen. Az ország észak-keleti csücskében található a világ legkülönlegesebb folyórendszere. Ez az Amazonas-vidéke, ahol megismerkedhet számos bennszülött törzzsel, és ahol a természet páratlan szépségében gyönyörködhet. Az Amazonas vidéke rendkívül gazdag halvilága (piranyák, macskahal stb.), madárvilága (gémek, tukánok stb.), az ízeltlábúak (barna-, szürke-

és kéklepkék) sokasága, emlos állatai (majmok, denevérek, szarvasok, lamantinok, delfinek, stb.) feledhetetlen élményt nyújtanak az ide látogatónak. Az Amazónia szíve Iquitos, mely a térség gazdaságilag is legjelentosebb városa. A települést 1757-ben alapították a jezsuiták, akik késobb innen kiindulva igyekeztek megtéríteni az oslakosokat. A lassan fejlodo város a XX. században nemzetközi ismertségre tett szert, s ennek köszönhetoen spanyol, portugál, olasz és német vállalatok rendezték itt be székhelyüket. Ezt az idoszakot idézi számos, még ma is létezo, épület, mint a Fegyverek terén (Plaza de

Armas) található Anyaegyház, a Fierro ház, a régi Palace Hotel épülete stb. Utazásra ajánlott idoszak: minden hónap, de amennyiben horgászni kíván, a legideálisabb augusztus és október között. A klíma nedves, meleg, kb. 21-26 şC homérséklettel. Peru dél-keleti részén található, a Madre de Dios (Isten anyja)-megyében, a világhíru Manu Nemzeti Park, amelyet egyedülálló növény- és állatvilágának köszönhetoen a Világörökség természet és bioszféra rezervátumának nyilvánítottak. Nagy része ugyan nem látogatható (így védelmezik azt a néhány bennszülött törzset, amely háborítatlanul élhet ezen a vidéken), a rezervátum bizonyos terültén azonban, engedélyezik a kirándulásokat. Több mint 300 növényfaj figyelheto meg a park területén, melyek nagy része az év minden szakában, teljes szépségében pompázik: cédrus, mahagóni, kaucsuk, különbözo pálmafajok, orchideák és trópusi gyümölcsfák. Az állatvilág legkülönlegesebb fajainak is ez az élohelye: színpompás ara papagájok, változatos lepkék, macskahal, fehér kajmán, számos kígyó- és gyíkfaj, teknosök, majmok és a Manu Urának vagy az Amazónia tigrisének nevezett nagymacska, a jaguár élnek itt egymás mellett. Utazásra ideális idoszak: áprilistól októberig, klímája: nedves, meleg, homérséklet: 5 şC-24 şC.

CHACHAPOYAS

Chachapoyas, az Amazonas-megye fovárosa, ahol tágas, cseréptetos, csodálatos kertekkel, nagy udvarral és kellemes erkélyekkel épült házak sorakoznak egymás mellett. Az inka uralom elotti idokben a Kuélap- vagy Chachapoyas-kultúra központja volt. Intenzív fejlodés csak 1475-ben, az inkák hatására kezdodött, amely egészen a spanyol hódítás koráig megmaradt. A vá

rost Alonso de Alvarado spanyol kapitány alapította 1538-ban, felismerve stratégiai szempontból jelentos földrajzi elhelyezkedését. A település hamarosan Kelet-Peru fovárosává vált. Az irányítása alá tartozó területek a Marańón- folyó vonalától a környezo határokig húzódott. Késobb egy 1832-ben elfogadott törvény az egész területet megyévé tette és fovárosául Chachapoyast választotta.

CAJAMARCA, AZ INKA BIRODALOM BUKÁSÁNAK VÁROSA

Cajamarca a perui Andok északi régiójának "fovárosa", a dupla tetos, kevert építészet értékes példája és a hófödte hegyláncok hazája. Csodálatos templomai (a Katedrális és a Szent Ferenc Templom, a Betlehem templom), és díszes kobol faragott kapui a gyarmatosítás korát idézik, bár a város, történelme során a spanyol civilizáció elott is jelentos népek lakhelye volt. Fénykorát az Inka Birodalom idején élte, amikor a térség közigazgatási és kulturális központjává notte ki magát. 1532. november 15.-én az utolsó inka uralkodót, Atahualpát, a spanyolok egy kis csoportja itt ejtette fogságba, és szabadságáért cserébe egy szobányi aranyat és kétszobányi ezüstöt kértek, és kaptak tole. Néhány hónappal késobb azonban újra elfogták, halálra ítélték és kivégezték. A város történetében így újabb korszak kezdodött. Az inka város romjain új település született, ahol virágzott a mezogazdaság és a kultúra (szövomanufaktúrák sora alakult). A város gazdasági ereje ma is kimagasló, hiszen az inka civilizáció elotti idokbol eredoen Peru egyik legjelentosebb arany-városaként tartják ma is számon. A város iparának az aranybányászat és a hozzá kapcsolódó páratlan ötvösmuvészet a legeros

ebb ága, de a textil- és fazekas-muvészet is nagy múltra tekint vissza. Természetesen az ötvös, keramikus és szövo mesterek munkáit a városban, valamint az annak környékén tett kirándulások során magunk is felfedezhetjük. A várostól kb. 6 kilométeres távolságban található az inkák egyik legismertebb fürdoje, amelynek különleges kialakítása nem meglepo, ha tudjuk, hogy az uralkodó kiváltsága volt annak használata. A 2. 667 méterre a tengerszint felett található fürdokomplexumban a régi Inka-forrás ma is érintetlen, csakúgy, mint a kobol épített vízelvezeto csatornák, valamint néhány korabeli kút és medence. A fürdo megközelítése nagyon egyszeru. Csupán a helyi buszjáratra kell felszállni. Egy inka temetot is feltártak Cajamarcától 8 kilométerre, amelyet a sziklafalba vájt kripták alkotnak. A helyiek Ventanilla de Otuzco néven ismerik. Távolról egy nagy temetkezési mozaikhoz hasonlít, ahol váltakoznak az egy- és a többszemélyes fülkék. Cajamarcába utazáskor napos nappalokra és hideg éjszakákra kell számítani, 7 şC és 22 şC közötti homérséklettel. Az utazásra ajánlott idoszak: áprilistól novemberig.

HUARAZ ÉS A HUAZCARÁN NEMZETI PARK

Ezen a vidéken található a Huazcarán Nemzeti Park, melyet a gazdag természeti értékek megorzése céljából alapítottak 1975-ben. Vonzerejét gleccsereinek, lagúnáinak és forrásainak köszönheti. Számtalan különleges növény található itt, mint például a

Puya de Raimondi, amely egy magas hegyi kaktuszfajta. Állatvilága is változatos. Ez az egyik kedvenc menedéke a kondor keselyuknek, a fehérfarkú szarvasoknak, a tarukáknak, a pumáknak, a vadmacskáknak és a hegyi rókáknak. Mindezért a szépségért vették fel az UNESCO Világörökségei közé. Magas földrajzi elhelyezkedése miatt a nappalok naposak és enyhék ugyan, de éjszakára nagyon lehul a levego (2 şC-7 şC). A park egész évben látogatható, de talán május és október között a legalkalmasabb. Huaraz városa annak ellenére, hogy Peru egyik legrégibb települése, megjelenése alapján újonnan épült város benyomását kelti. Az 1970-es földrengés szinte teljesen elpusztította, s ezután a romokban hevero várost újjáépítették. Manapság Huaraz a régió kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A várostól 7 kilométerre található a térség egyik leglátogatottabb fürdovárosa, Monterrey. Vizeinek homérséklete 50şC körüli, melyeket foleg reumás megbetegedések és idegbántalmak esetén ajánlanak. A fürdo kialakítása infrastrukturális szempontból kielégíto, számos medencével, kúttal, egyéni és családi fürdovel is rendelkezik. A tengerszint feletti magasságból adódóan enyhe, napos nappalokra kell számítani, hideg éjszakákkal (2-7 şC). Kirándulásra a legideálisabb a májustól októberig terjedo idoszak.

AYACUCHO, A TEMPLOMOK VÁROSA

Ezt az osi perui várost 1540-ben alapították 2. 760 méterre a tengerszint felett. Tanúja volt számos nagy civilizáció kialakulásának és hanyatlásának, mint a Wari, a Chanca és késobb az Inka Birodalom. A spanyol hódítók felismerték remek stratégiai helyzetét és lehetséges összeköto szerepét Lima és Cuzco között, majd megalapították a várost Huamanga néven. A köztársaság elso éveiben, a szabadságharc után, Ayacucho névre keresztelték át a nagy szabadságharcos Simón Bolívar kezdeményezése nyomán. Ayacucho az egyik legfestoibb perui városka az Andok hegyláncai között, mely olyannyira megorizte a hódítás

korabeli építészetét, hogy az utazónak az a benyomása lehet a városi séták során, mintha itt megállt volna az ido. Utcái, terei, épületei és az a 38 templom, amelynek köszönhetoen kivívta a legtöbb templommal bíró város címét Peruban, magukon hordozzák a középkori limai mór építészet jellegzetességeit és a zord cuzcoi koépületek stílusát egyaránt. Ayacuchotól 120 kilométerre, délre található Wilcashuamán, amely az Inka Birodalom közigazgatási központja volt. Legkiemelkedobb építészeti emlékei a Nap és Hold Templom, az Ushno vagy Ceremoniális Piramis.

CUZCO, A SZENT VÁROS ÉS AZ INKA ÖSVÉNY

Az Andok hegyláncainak délkeleti vonulatainál fekszik Cuzco, a Peruba és a kontinensre utazók elsoszámú turisztikai úti célja, melyet az inkák az "istenek lakóhelyének" hívtak. Cuzco az egyik legjelentosebb prekolumbián civilizáció, az Inka Birodalom (eredeti nevén Tahuantinsuyo) fovárosa volt. Neve kecsua nyelven (Qosqo) a "világ köldökét" jelenti. Ez az elnevezés arra utalt, hogy (hasonlóan az ókori Római Birodalomhoz) innen indult ki az az óriási úthálózat, ami gyakorlatilag egész Dél-Amerikát behálózta, Kolumbia déli részétol, Argentína északi területéig. Ezen kívül Cuzco egy "kevert", gyarmati jellegu város is, ahol számos korabeli templom és épület található. Konyhamuvészete is különleges, hiszen

egyedi ételek készülnek itt, együtt alkalmazva az Andok terményeit (a kukoricát, a burgonyát és az "ají"-t) a spanyolok által behozott ételekkel (pl. a disznó és juh húsával). A csodálatos tájnak, a gazdag történelmi háttérnek és a különleges földrajzi elhelyezkedésnek köszönhetoen Cuzco, minden kétséget kizáróan, olyan város, amilyenre minden utazó vágyik. Noha a Huantanay folyó völgye, amely fölé Cuzco magasodik, az inka kultúra elterjedése elott is lakott volt, csak a középkorban (1438-1535 között) vált a spanyol hódítás elotti Peru közigazgatási, vallási és katonai központjává. A város kialakulásának története az Inka Birodalom mítoszainak és legendáinak homályába veszett. Ezek közül a legelfogadottabb és legelterjedtebb az a történet, miszerint a misztikus pár, Manco Cápac és Mama Ocllo, elobukkantak a Titikaka-tó vizébol, hogy megalapítsák Cuzcot és megtanítsák a népét a földmuvelésre. A város két részre volt osztva: a magasan fekvo, úgynevezett Hanan és az alacsonyan fekvo, úgynevezett Hurin részekre. Ez a földrajzi felosztás szorosan igazodott a társadalmi hierarchiához. Azt is mondják, hogy az elso tervrajzok szerint a település egy sas feju puma alakhoz hasonlított volna. A spanyolok 1533-as érkezésekor rengeteg épület megsérült és sokat le is romboltak, majd a romokat az új barokk és reneszánsz stílusú épületek, templomok és apácakolostorok alapjaiként újra felhasználták. Ettol fogva vált Cuzco az amerikai "kevert" városok legreprezentatívabb példájává. A Cuzco-Quillabamba vasútvonal 88-as kilométerkövénél található Qoryhuayrachina, Peru leghíresebb trekking útjának kezdo állomása. A túra ideje alatt (2-5 nap, az útvonaltól függoen) az utazó különbözo magassági szinteken halad át, megismerve többféle állat és növénytársulást a 2. 800 és 4. 000 méteres tengerszint feletti magasság között, és mindeközben megcsodálhatja a vakítóan fehér hófödte csúcsokat is. Mielott a túrázó elérné Machu Picchut, az inka ösvény elkanyarodik a szép phuyupatamarcai és wińay waynai fellegvárak és 16 másik régészeti feltárás felé. Az összesen 40 kilométeres fáradságos út kiegészítheto egy kellemes és pihenteto fürdovel Aguas Calientesben (jelentése: meleg vizek), amely 2 kilométerre található a vasútállomástól. A Machu Picchu fellegvár messze a legattraktívabb látványossága Cuzconak, amelyet a már említett, élményekben leginkább bovelkedo, gyalogtúrával 2-5 nap alatt lehet elérni, de természetesen megközelítheto rövidebb ido alatt is, vonattal (3 óra) vagy helikopterrel (30 perc), mely utóbbi megoldások természetesen költségesebbé teszik a kirándulást. Az Inka Birodalom emlékeire 1911-ben talált rá Hiram Bingham, egy amerikai egyesült államokbeli felfedezo. Máig a világ egyik legkülönlegesebb építménye, mely a trópusi esoerdo szívében, az Urubamba folyó völgyét uraló hegy legtetején helyezkedik el, s amely egyszerre volt a birodalom kulturális központja, csillagászati megfigyelopont és a Pachacútec Inca család rezidenciája. A terület két jól elkülönítheto részre osztható: megmuvelt földterület és lakott terület. Ez utóbbin található maga a szentség több templommal, a terek, valamint a mauzóleumok hihetetlen precizitással megépítve. A fellegvárral szemben látható a Huayana Picchu, amelyet egy meredek sziklafalon haladó ösvényen lehet elérni. Ajánlott idoszak az utazásra: április és október között, amikor száraz és meleg az ido. Az év többi szakában esos évszakra kell számítani. Az átlagos homérséklet 11 şC és 22 şC.

A LEGENDÁS TITIKAKA-TÓ

A Titikaka-tó, a világ legmagasabban fekvo hajózható tava, Puno-megyében található, az ország egyik legsurubben lakott területén. A tó területe 8. 378 km˛, melynek kb. 60 %-a tartozik Peruhoz, másik része Bolívia területét gyarapítja. A Titikaka-tó hossza 180 km és legnagyobb szélessége 69 km. Mélysége 20 és 370 m között változik. A tó több szempontból is jelentos. A legenda szerint innen származik az inkák népe, s a csillagászatukról híres Pucará- és Tiawanaco-kultúrák bölcsoje is ez a vidék. A tavat körülvevo terület bizonyos részét védetté nyilvánították, és 1978-ban Titikaka Nemzeti Park néven nyitották

meg. Az utazók itt találkozhatnak azzal a néppel, mely úszó szigeteken él a tó vizén. Ok az "urok" (spanyolul: Uros), akik az aymara etnikumhoz tartoznak. Szigeteik, házaik, bútoraik és építményeik, sot még a futoanyaguk is, a tó partvidékének legjellegzetesebb növényébol, az úgynevezett tatorakákából készülnek, ami a sekély vizekben no. Megjelenése a nádra emlékeztet, de nem nád és nem is papirusz. Ez a különleges növény az erdeikáka-félék nemzetségbe tartozik. Ezt a régiót száraz, hideg idojárás jellemzi, 6 şC és 25 şC közötti homérséklettel. Egész évben látogatható, de a legjobb idoszak május és november között.

AREQUIPA ÉS A VILÁGHÍRU COLCA-KANYON

Arequipa, az azonos nevu megye fovárosa, Peru délnyugati részén helyezkedik el 2. 316 méterre a tengerszint felett. Természeti különlegessége, hogy számos, már nem muködo, vulkán veszi körül (Coropuna, 6. 425 m, Amplato, 6. 310 m, Misti, Pichu Picchu). A várost 1540-ben alapította Francisco Pizarro, aki a Szép Város (Villa Harmosa) nevet ajándékozta neki. A nagy tudású perui származású Héctor Velarde szerint Arequipa tökéletes példa a mesztic-amerikai építészetre. Az egyik legfontosabb alapanyag, amit felhasználtak egy porózus, nem túl kemény, vulkánikus eredetu kozet, a kváderko volt. Arequipa a XVII. század végén és a XVIII. században élte fénykorát, a gazdag hegyi bányászoknak köszönhetoen, akik csodálatos templomokat és épületeket emeltek. A múltnak e dicso szeletét idézik a hegyekben található emlékek. Minden kétséget kizáróan azonban, a környék legértékesebb látnivalója az a Colca-kanyon, amelyrol kevesen tudják, hogy méreteivel túlszárnyalja a világszerte ismert amerikai Gran-kanyont (kétszer akkora). A perui Colca-kanyon ugyanis a világ legnagyobbja. Legmélyebb pontja 3400 méter mély. A Colca-kanyon és környéke számos látnivalót kínál a geológiai különlegességen kívül is. A megyeszékhelytol elindulva megtekintheti a Reservas de Pampa Cańahuas y Salinas y Aguada Blanca nevu nemzeti parkot, ami élohelye az összes, láma fajba sorolható, négyféle emlosnek (lámák, alpakák, vikunyák, guanakók). Festoi falvakat fedezhet fel, mint a 3. 650 m tengerszint feletti magasságban található Chivay, ami a szulfátos termálvizérol ismert. Az út során áthalad olyan megfigyelo pontokon is, amelyek lehetoséget adnak kondor keselyuk megfigyelésére.

LAMBAYEQUE

A Peru északi partvidékén elhelyezkedo Lambayeque több mint 100 régészeti-építészeti emlékérol ismert. A város, nevét, a legenda szerint, arról a zöld bálvány korol kapta, amit Naymlap, a Chot templom alapítója, hozott magával, s, amelyet "Llampallec"-nek hívták. Innen ered a mai Lambayeque név. Jelenleg ez az ország, és a nyugati félteke, legfontosabb régészeti felfedezése, ami a Moche-kultúra kincsein alapul. Ez a kultúra akkor virágzott, amikor Európában a Római Birodalom, és amikor a maya-kultúra Közép-Amerikában. A mocsék (los Moche) voltak az ókori Amerika leghíresebb ötvös mesterei. A feltárások tanúsága szerint készítettek arany és ezüst maszkokat, díszékszereket (fülbevaló, karkötok stb.), ruhadarabokat és totem tárgyakat (poharak, tumis-okat, amik a ceremoniális késeik voltak stb.) drágakodíszítéssel. A leghíresebb feltárás Chiclayo-tól 35 kilométerre található. Ezek a neves Sipán sírok Huaca Rajada-ban, amelyeket 1987-ben fedezett fel Walter Alva, a Brüninngi Régészeti Múzeum igazgatója, és amelyeket az egyiptomi Tutamkamon fáraó sírfeltárásával hasonlították össze. Számos helyi múzeum mutatja be ezt a

z ókori érdekes kultúrát: Sipán Múzeum, Sipán királyi sírok Nemzeti Múzeuma, Enrique Brünning Nemzeti Régészeti Múzeum stb. A másik jelentos emlékhely Túcume, ami kb. 32 kilométerre van Chiclayotól északra. Ez a Piramisok Völgye. Egy 220 hektáros területen 26 piramis található, amelyek valószínuleg kultikus templomok voltak. A vidék egész évben látogatható, de december és március között a mérsékelt idojárást nagy esozések szakíthatják meg.

TRUJILLO, A "CHIMÚ" URADALOM BÖLCSOJE

Trujillo, az örök tavasz városa, melyet 1534-ben alapítottak a spanyol hódítók, és a vezér, Francisco Pizarro, szülovárosának nevére kereszteltek. Ez Peru egyik legszebb települése, amit az arany-és ezüstbányászatból és a cukortermelésbol meggazdagodott családok virágoztattak fel. Máig megorizte eros gazdasági szerepét (cukor és spárga kitermelés, cipogyártás). Itt nevelik a híres perui lépegeto lovakat. Annak ellenére, hogy a város csak a XVI. században lett Trujillo névre keresztelve, már 12. 000 éve lakott terület. Itt fejlodött és virágzott számos ismert kultúra és civilizáció, mint a Mochica (III.-VII. sz.), vagy a Chimú (XII.-XV.). Ez utóbbi fovárosa Chan Chan volt (magyarul Nap Nap), ami a spanyol hódítás

elotti Amerika legszebb vályogból épült erodítménye. Ez a régészeti komplexum kb. 4, 5 kilométerre van a központtól. Lakossága annak idején kb. 100. 000 fo volt és cca. 20 km˛-en terült el. A feltárásokból az is kiderült, hogy jól szervezett társadalmat alakítottak ki, ahol három réteget különböztettek meg (nép, középréteg és a Chimú-Capac urakat). E kultúra jellegzetessége, hogy csodálatos ötvösmuvészettel bírt, fejlett mezogazdasági technikákat alkalmaztak, és aquaeductok (vízvezetékek) sorát építették. A Chimú-kultúra másik neves emléke a Hold és Nap templom, ami a várostól délre, kb. 5 km-re található. A templom valójában egy 43 m magas lépcsos piramis, amit három nap leforgása alatt épített fel 250. 000 ember, kb. 70. 000 vályogtégla felhasználásával. Az építmény valószínuleg nem csak ceremoniális, de közigazgatási funkciót is ellátott, ezen kívül pedig az elit számára szállást is nyújtott. Végül az Inka Birodalom olvasztotta magába ezt az ígéretes kultúrát a XV. században. A város jelentos látványosságai közé sorolhatók még a már említett, még az inkák elotti idokbol származó, vályogból épült kultikus épületek, a nyári fürdok, a végtelen tengerpart, ahol az óriási hullámokon ezer és ezer széllovas cikázik, valamint a kikötok, melyek már vagy 3. 000 éve a halászat központjai. Az éves középhomérséklet 18 şC, de ami fontos, hogy egész évben napos idore lehet számítani.

A MISZTIKUS NASCA-VIDÉK

Ica-megye megyeszékhelyétol 142 kilométerre található Nazca, ami megorizte az osök titkait, az általuk épített óriási és lenyugözo vonalakat és rajzokat, amik egészen a pampákig húzódnak. A San José Síkságon, a Déli Pánamerikai autóút 419-es és 465-ös kilométere között található híres Nazca-vonalak, amelyek több mint 70 ábrából és kb. 10. 000 vonalból állnak a Világörökség részét képezik. A képek, melyek pókot, majmot, kolibrit stb. ábrázolnak, ámulatba ejtik azt, aki a levegobol, vagy akár a 420. kilométerkonél felállított kilátóról nézi oket. A legrégebbi elmélet szerint szent útvonalak voltak (Teodoro Majía Xesspe, perui régész, 1926.). María Reiche-Grosse szerint azonban, aki élete legnagyobb részét e vonalak tanulmányozásával töltötte, egy óriási csillagászati naptárt formáznak, melynek eredete az i.sz. 500-as évekre teheto, és, amely a horizont megfigyelését, illetve az égitestek egymáshoz viszonyított állása alapján a vetésre és a betakarításra legalkalmasabb idoszakot hivatott megállapítani. A 417-es kilométernél található a María Reiche-Grose Newman Múzeum, ahol a német felfedezono dokumentációjának egy része megtekintheto, és ahol fényképek, térképek és makettek gazdagítják a kiállítást. Több légitársaság szervez utakat a vonalak fölé, amelyek foleg Nazcából vagy Ica-ból indulnak. A misztikus Nazca-vonalakon kívül számos, foleg régészeti eredetu látnivaló található ezen a vidéken. Ezekhez tarozik a Paracas-kultúra emlékei közé tartozó rendkívüli textilek, kerámiák és temetok, ahol számos múmiát is találtak. Emellett a Nazca-kultúra leletei is érdekesek, mely kultúra a Moche-kultúrával párhuzamosan fejlodött ki a déli a partvidéken. Ezt az országrészt száraz, napos idojárás jellemzi, 9 şC és 30 şC közötti homérséklettel.